2014. március 8., szombat

Remélem a térdedre a "zománc" hamar visszanő

Kedves Olvasó,

végre utolértük magunkat a verseny szervezése után. Kezdenek lecsillapodni a hullámok körülöttünk és nagyjából sikerült visszaterelni a dolgokat a megszokott mederbe. Persze még így is akad tennivaló, mert rengeteg kép vár átnézésre, közölhető formába kellett rázni az eredménylistát, a beszámolóhoz szükséges időről nem is szólva.
A versenyre hét egyetemről összesen 51 induló nevezett. A lebonyolításhoz 16 utat építettünk, a menetrend pedig a már szokásos három selejtező plusz egy döntő útból állt. Idén nagyon sok támogató állt mellénk, így még színvonalasabb versenyt tudtunk szervezni nektek (ha esetleg találkoztok velük említsétek meg hogy milyen klassz volt a verseny ;-) ). Természetesen külön köszönet azoknak a szorgos kezeknek, akik szabadidejüket arra áldozták hogy segítsenek az előkészületekben és a lebonyolításban (valamint az utómunkában).

a résztvevők
Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a versenyzőktől/résztvevőktől, így nem is húznám tovább, inkább megosztanék veletek néhány gondolatot tőlük. Álljanak itt emlékként azoknak akik eljöttek, illetve kedvcsinálóként azoknak akik idén sajnos nem tudtak részt venni a megmérettetésen, hátha jövőre kedvet kapnak az egyetemi versenyzéshez...


"-Nagyon rég éreztem már ilyet. Köszönöm a szurkolást mindenkinek!! Hihetetlen érzés volt így mászni, hatalmas energiát adott, hogy ott voltatok mögöttem és szinte egy emberként küzdöttünk. Óriási élménnyel lettem gazdagabb! Köszönöm és kívánom, hogy mindenki élje át ezt egyszer, mert valami elképesztő. /Király Nóra/

-Ez nekünk is nagy élmény volt! Én csak a döntőre értem oda, de nagyon megérte! Az abszolút első hely vitán felül a tiéd! Remélem a térdedre a "zománc" hamar visszanő. Motiváló volt látni ezt a teljesítményt! Várunk vissza jövőre! Igyekszünk még jobb versenyt szervezni! Jihháá! /Vig Zoltán/"


"A MEFOB verseny az elmúlt hónap délutánjaira programot adott: edzeni kellett. Kemény ellenfelek és mosolygós barátok társasága mindig garantált, a színvonal emelésében pedig számos szponzor támogatását élvezhettük. Az összes versenyző egy emberként bíztatta a mászókat, a küzdésünket pedig a győri mászó csapat tapasztalt útépítői garantálták. Amikor megláttam az utakat, tudtam hogy nem szabad leesnem az elején, bánnám hogy nem mászhatok ezen gyönyörű mozdulatokat tartalmazó áthajlásokban. Második helyezésemnek örülök, mi több elgondolkodtat – s mégha nem is érdemes csúszkálni az egyetemmel, azért bízom benne még számos MEFOB versenyen lesz lehetőségem részt venni. Köszönöm Mindenkinek! "
Izer Bálint

"Az idei első Universitas Kupa (idéntől MEFOB - a szerk.), ami Győrben került megrendezésre, a tavasszal együtt jó hangulatot és vidámságot hozott el a résztvevők számára. Az egész napos nyüzsgés és zsongás a sportcsarnokban mindenkit felvillanyozott, a nézők és versenyzők várták a selejtezőket, végül a döntőket, amelyek alatt együtt izgulták végig a mászók erőfeszítéseit és éljeneztek a szép mozdulatokért.
A mászóversenyek különlegessége az, hogy a tulajdonképpeni ellenfelek nem egymás ellen, hanem együtt küzdenek azáltal, hogy egymást kölcsönösen biztatják és a szurkolással energiát adnak egymásnak.
Így Győrben minden résztvevő győztes is volt egyben, a versenyzők érezhették társaik támogatását, ezzel a későbbi időszakra motivációt gyűjtve. A szervezők és segítők díja pedig a kivételes nőnapi esemény sikere és a sok mosoly volt.
Ezáltal teremti meg az Universitas Kupák sorozata a magyarországi egyetemek mászói között azt a köteléket, amely sajátos közösséggé formálja őket, ha csak egy-egy hétvégére is az év során, de mindenképpen maradandó élményt nyújtva ezzel."
Salfay Noémi
...és a végére az érdekességek:
Szerepeltünk a Győr+ TV-ben, keressétek meg magatokat ti is:


Az általunk összegyűjtött képeket az alábbi linken találjátok:

Az eredménylistát pedig innen éritek el:
kezdő kategória

haladó kategória

top kategória

nyílt kategória

2013. április 17., szerda

A NEGYEDIK!

Universitas Kupa 2013 - Győr



Eredmények:

Kezdő női kategória:

1. Salfay Noémi ELTE
2. Polgár Kitti SZE
3. Nyers Krisztina PE
4. Bellovics Szabina SZE
5. Kelemen Anita PE
6. Mihályi Andrea SZE
7. Holubecz Judit BME
8. Szabó Dorottya SZE
9. Békési Eszti Elte
10. Kovács Eszter Corvinus
11. Varga Rita ELTE
12. Cseh Regina BME
13. Heppes Juli SOTE
14. Bognár Lilla SZE
15. Lehelvári Tündi ELTE
16. Kovács Alexandra PE
17. Hesz Nóra Corvinus
18. Nagy Szilvi BME


Kezdő férfi kategória:

1. Békefi Ármi PE
2. Koncz Róbert PE
3. Horváth Áron PPKE
4. Rácz Roland SZE
5. Erdős Gábor BME
6. Tóth Dániel PE
7. Székely Áron Levente SZE
8. Mándli Marcell SZE
9. Fazakas Zoltán NYME
10. Boros László SZE


Haladó női kategória:

1. Pozsgai Anett BME
2. Hernyák Eszter SZE
3. Tóth Júlia BME
4. Marton Nikolett Elte
5. Berecz Katalin SOTE


Haladó férfi kategória:

1. Mészey András PE
2. Oláh Sebő SOTE
3. Hum Zsolt SZTE
4. Herbay Máté BME
5. Heltay Attila BME
6. Juhász Péter
7. Szabó Richárd SZE
8. Klinghammer Zoltán BME
9. Kenyeres Tamás BME
10. Kárpáti Gergő MKE
11. Erdei Áron PPKE
12. Halmay András SZE
13. Ostorházi Márton BME
14. Pintér Olivér BME
15. Berkes Imre NYME
16. Szklenár Bálint BME
17. Takács Ádám PE


Top férfi kategória:
1. Molnár Attila SZTE
2. Varga Tibor PE
3. Kiss Dávid BME
4. Dummel Domonkos SZE
5. Drimba János BME
6. Móricz Márton SZTE
7. Selmeczy Géza PE


Nyílt női kategória:

1. Marton Kriszta SZE


Nyílt férfi kategória:

1. Molnár Dávid PE
2. Molnár Gergő PTE
3. Tóta Ádám BME
4. Pákozdi Károly ELTE
5. Pető Dániel
6. Molnár Bálint
7. Bodó Máté ELTE
8. Petrovics Attila
9. Vörös Csaba
10. Szávicza Zoltán SZE
11. Berczi Miklós SZTE
12. Somogyi Balázs


Támogatóink:

2013. március 13., szerda

Universitas Kupa 2013 - Győr



Universitas kupa 2013
„Alkarok találkozója”

Magyar Egyetemi – Főiskolai Falmászó Verseny

Versenykiírás


A verseny célja:

Minél több Egyetem, Főiskola bevonásával Országos versenysorozat létrehozása és ezáltal is a sportág népszerűsítése

Helyszín:        Győr, Egyetem tér 1.  Egyetemi kiscsarnok

Időpont:         2013. Április 6 szombat 08:00

Rendező:        Széchenyi Egyetem, Győr

Program:

08:00-08:30    regisztráció,
08:30-08:50    megnyitó
08:50-09:00    technikai információk ismertetése
09:00-11:00    Első Selejtező
11:00-13:00    Második Selejtező
13:00-15:00    Harmadik Selejtező
15:30-18:00    Döntők:          Női kezdő
Férfi kezdő
Női haladó
Férfi haladó
Női TOP/Nyílt
Férfi TOP/Nyílt sorrendben
18:30               Eredményhirdetés


Tervezett kategóriák:                     

  • Női Kezdő
  • Férfi kezdő
  • Női haladó
  • Férfi haladó
  • Női TOP
  • Férfi TOP
  • Női Nyílt
  • Férfi Nyílt

  • Női kezdő kategóriába azon versenyzők jelentkezését várjuk, akik még nem másztak, de ki szeretnék próbálni, vagy már másznak, de még nem tudnak előre mászni. Várható nehézség max UIAA V-
  • Férfi kezdő kategóriába azon versenyzők jelentkezését várjuk, akik még nem másztak, de ki szeretnék próbálni, vagy már másznak, de még nem tudnak előre mászni. Várható nehézség max UIAA V+/VI-
  • Női haladó csoportba maximum VI+ szinten mászó versenyzők jelentkezését várjuk, alsó biztosítással kell mászni
  • Férfi haladó csoportba maximum VII szinten mászó versenyzők jelentkezését várjuk, alsó biztosítással kell mászni
  • Női TOP csoport legalább UIAA VI+/VII- szinten mászó versenyzők jelentkezését várjuk, alsó biztosítással kell mászni
  • Férfi TOP kategóriákba legalább UIAA VII+ szinten mászó versenyzők jelentkezését várjuk, alsó biztosítással kell mászni
  • Női nyílt csoport, a TOP csoport útjait másszák, ebben a csoportban indulhatnak TOP csoport indulói és az „Öregdiákok”. A nyílt kategória csak abban az esetben indul, ha van legalább 3 öregdiák jelentkező
  • Férfi nyílt csoport, a TOP csoport útjait másszák, ebben a csoportban indulhatnak TOP csoport indulói és az „Öregdiákok”. A nyílt kategória csak abban az esetben indul, ha van legalább 3 öregdiák jelentkező
  • Amennyiben egy kategóriában 3 főnél kevesebben neveznek, összevonásra kerül sor.

Nevezés feltételei:

A versenyen azok a sportolók vehetnek részt, akik a felsőoktatási intézményben, a verseny időpontjában:

  • Az adott félévre a nevező intézménybe iratkozott (nappali, levelezős, esti távoktatásban, illetve doktorandusképzésben résztvevő) hallgatói, állampolgárságra és életkorra tekintet nélkül..
  • Nyílt csoportba való nevezés feltétele. Valamely felsőoktatási intézményben végzett, vagy dolgozó személy

Nevezés:

Előnevezés útján lehet a versenyen indulni. Előnevezni a kitöltött nevezési lap elküldésével 2013. Április3. 20:00-ig lehet a bodoganfeco@gmail.com
Nevezni a helyszínen is lehet, de kérek mindenkit, hogy jelezze indulási szándékát!

Információ:

Bodogán Ferenc 0630/6489296, bodoganfeco@gmail.com

Díjazás:

Minden résztvevő teljesítményét oklevéllel jutalmazzuk!

Kategóriánként 1,2,3 helyezett kupát kap


Támogatók:

MEFS
RP Outdoor

Egyéb fontos tudnivalók:

Szállást (étkezés nélkül) igény szerint tudunk biztosítani (hálózsák, polifoam szükséges).
A verseny barátságos, az MHSSz versenyszabályzata az irányadó.
A verseny befejezése után energiapótló összejövetelt tartunk a Lapos Tanszéken, ahová szeretettel várunk minden kedves versenyzőt, kísérőt, hozzátartozót és nézőt.
A szervezők a változtatás jogát fenntartják!

Nevezési lap letöltése: Nevezési lap 2013
Versenykiírás: Versenykiírás 2013
Összesítők: Összesítők



Mindenkinek sikeres versenyzést és jó szórakozást kíván a Rendezőség!

2013. február 16., szombat

Vertigo Open Lead Edition 2013

Hétvégén a pozsonyi mászóteremben járt a SZE-EMK kis csapata. Az alkalom a Vertigo Open Lead Edition 2013 volt. A verseny maratoni, majd 8,5 órás időtartama alatt kellett minél több utat mászni. A kínálat bőséges - kb 150 út - 5-től 9-es nehézségig terjedt. Az utakat tetszőleges sorrendben lehetett mászni, a pontozás pedig a regisztrációkor kapott lapra történt. Ezt a fajta versenyt JAM-nek nevezik. Kis plusz, hogy mindenki magának számolta az elért pontokat, abszolút becsületbeli alapon.

A csapat:
- Hernyák Eszti
- Dummel Domi
- Gőgh Laci
- Greszler Norbi
- Mándli Marci
- Miletics Marci
- Nagy Robi

A SZE-TSK jóvoltából az egyetem kisbuszával indultunk útnak szombat reggel. Kb. fél 10-kor értünk ki és egyből neki is álltunk csapni az utakat. Domival másztam párban. Felváltva nyomtuk le az első etapot. Néhány könnyebb bemelegítő után próbáltunk az elején nehezebbeket mászni. Ment is úgy a 10. útig. Igaz egy két 6+ nehezebbnek bizonyult, mint hittem :D Majd tartottunk egy kis ebédszünetet és folytattuk a gyűjtögetést. Igazából volt egy pont, (legalábbis én úgy érzem) ahol letettünk a versenyről és inkább már az élményért másztunk. Én valahol a 20. út környékén készültem el az erőmmel. Itt megint történt egy fordulat. Rámentünk az 5-ös utakra, "hátha mégis" alapon... Én még 7-et valahogy leküzdöttem, de az utolsó már tényleg olyan volt, hogy alig bírtam mozgatni a karjaimat. Domi ellenben nem fáradt el. Ilyet még nem láttam.... az utolsó másfél órát végigbiztosítottam, és ő csak mászott mint egy gép. 54-nél és 304 pontnál állt meg ha jól emlékszem.

A verseny alatt zajlott a Szlovák bajnokság utolsó fordulója. Ezért is lehetett csak fél 5-ig mászni. Sajnos a selejtezőket nem igen tudtuk figyelemmel kísérni, de azért láttunk ezt azt (többek között plafonban NO HAND-es pihenést). A döntő szintén nagyon érdekes volt. Ránézésre nagyon nehéz utakkal. Top mászást nem láttunk, de le a kalappal az összes döntős előtt. Főleg a junioroknál.

Összességében remek nap volt. Nagyon jót másztunk és nagyon klassz mászásokat láttunk. Kellemesen elfáradt mindegyikőnk.

Eredmények:

Női nyílt kategória:
  1. Korcová Simona - 292 pont - 52 út
  2. Súkeniková Iveta - 240 pont - 43 út
  3. Kopoldová Katka - 211 pont - 36 út
  4. Meilinger Noémi - 192 pont
  5. Hunčagová Michaela - 167 pont
  6. Reptová Adriana - 109 pont
  7. Hernyák Eszter - 102 pont - SZE EMK
Férfi nyílt kategória:
  1. Gombár Matúš - 313 pont -53 út
  2. Kratochvíl Palko - 308 pont -58 út
  3. Rizman Tomáš - 307 pont - 57 út
  4. Domonkos Dummel - 304 pont - SZE EMK
  5. Štefanský Ivan - 291 pont
  6. Kopera Michal - 262 pont
  7. Oravec Matej - 255 pont
  8.  Mansell Martin - 247 pont
  9. Lehotský Martin - 241 pont
  10. Pákozdi Károly - 227 pont
  11. Balázs Háber - 199 pont
  12. Kalamár Matúš - 184 pont
  13. Miletics Márton - 147 pont - SZE EMK
  14. Mojžiš Ján - 139 pont
  15. Hunčaga Samue - 135 pont
  16. Greszler Norbert - 135 pont - SZE EMK
  17. Kadleček Nikodem - 112 pont
  18. Sýkora Tristan - 110 pont
  19. Nagy Róbert - 95 pont - SZE EMK
  20. Kmeťo Michal - 77 pont
  21. Sládeček Martin - 73 pont
  22. Muroň Boris - 70 pont
  23. Hargaš Peter - 62 pont
  24. Gogh László - 61 pont - SZE EMK
  25. Mándli Marcell - 60 pont - SZE EMK
  26. Matej Marek
  27. Piták Tomáš
  28. Pelech Braňo
  29. Katriňák Mate
Pár kép:
















2013. február 10., vasárnap

Túrasí oktatás egyéni módszerekkel!

2013 február első vasárnapján úgy adódott, hogy Domi elvitt minket (Julcsit, Krisztát és engem) túrasízni. Bár volt bennünk némi kétely, mégis izgalommal vártuk a napot. Szombat éjjel pakolás Cellben, majd rövid alvás és reggel már gurultunk is a Schneeberg felé. Mondjuk úgy, félálomban teleportáltunk Sopronig, aztán a kávé meg a reggeli meghozta a kívánt hatást. Mire a hegy lábához értünk már mindenki friss volt.

A sípálya parkolójába beállva aztán kicsit el is elbizonytalanodtunk. Kint orkán erejű szél fújt és amint kinyitottuk az ajtót rögtön telefújta hóval az autót.
Kint hóvihar...
elég rendesen billegette a kocsit...
Julcsi nem bízta a véletlenre a dolgot...
de Kriszta sem :D
Domi vállalta, hogy kikészíti a cuccot, amíg mi megküzdöttünk a síbakancsok felvételével. Tapasztalat szempontjából én voltam a csapat gyenge láncszeme, ugyanis nekem ekkor volt életemben először síléc a lábamon. Felcsatoltunk a sípálya szélén, majd Domi röviden elmondta mit is kéne csinálni. Ugyan kellett egy kis idő, de a felfelé mozgást hamar megszoktam. A síbakancs kicsit ugyan kényelmetlen volt az elején (nagyon nyomta a sípcsontomat) de hamar elfelejtettem. A januári edzések (heti 2 úszás és 2-3 mászás) is meghozták a gyümölcsüket. Felfelé nagyon jól bírtam szusszal, abszolút nem éreztem hogy kifulladnék... Egy sípálya szélén mentünk felfelé, majd volt egy rövid erdős szakasz. Itt azért nehéz közlekedni két cirka 1,5 méteres léccel a talpadon. A végén egy meredek lejtőn való keresztül traverzáláshoz le is csatoltuk a léceket. Innen egy erdei útra értünk, ahol megkaptuk az első leckét lefelé.
csak lazán!
a csapat
vigyorogva :D
Egy másik sípályába csatlakoztunk be, ahol ismét felfelé vettük az irányt. Ezzel már nem volt baj, így elég lendületesen haladtunk felfelé. A cél a pálya tetejénél lévő ház volt. Egyenletes tempóban haladva, néhol meredekebb szakaszokon cikk-cakkozva nyeltük a szintet.
A szél továbbra is elég erősen fújt és a hőmérséklet sem volt az a fullasztó meleg, de Dominak hála, a réteges öltözködés jól működött. Visszagondolva egyszer sem fáztam (leszámítva míg levettük és elcsomagoltuk a fókákat a lécekről, mert ott szarrá fagyott a kezem), pedig ha ilyen körülmények közé megyek, azért általában jóval melegebben öltözöm. De ugye állandó mozgásban voltunk. A háznál lecsatoltuk a léceket, ittunk némi meleg teát, sétáltunk még egy picit felfelé az ösvényen, majd vissza indultunk.
Így is lehet közlekedni...
vagy ennek kicsit modernebb formájával :D
Ismét síoktatás következett. Pizza/sültkrumpli, pizza/sültkrumpli... A hóekézésre nehezen éreztem rá, ment is az esés, kelés... Amint kicsit elbizonytalanodtam jobbnak láttam elesni. Kellett egy 20-30 perc mire ráéreztem a dologra. Aztán kiértünk a sípályára és ott már volt hely gyakorolni. Nagyon kis szögben mentünk keresztbe, hogy ne gyorsuljunk fel nagyon és próbálgattuk a mozdulatokat. Domi nagyon türelmes volt, és folyton készen állt, hogy elkapjon minket ha nagyon megindulnánk lefelé. Aztán szépen ráéreztünk a lesiklásra. A végére már nagyon élveztem, kár hogy nem fért több a napba, mentem volna még :D

A kocsihoz visszaérve vetkőzés, pakolás, hóvihar még mindig... A síbakancs alig jött le a lábamról :D Végül jól esett beülni az autóba és a legerősebb állásba kattintani az ülésfűtés gombját... Azt hiszem mindnyájunk nevében mondhatom, hogy felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk és remélem lesz még lehetőségünk ily módon barangolni a hegyek között!

2013. január 3., csütörtök

Zazid Blues 2


Péntek este van, december 28. Két nagyon hosszú napon vagyok túl, ráadásul az ünnepek utáni meló sem hiányzott, de nyugodt vagyok. Rendben hagyom az évet magam mögött. Vár a megérdemelt pihenés. Kriszta nappalijában fekszem a kanapén és magamra húzom a hálózsák cipzárját. Csend van. Nem az amihez szoktam, hanem amolyan városi csend. Próbálok pihenni, de beszűrődik az utca hangja és világos van. Igazából nem ez zavar, csak jár az agyam. Sok minden történt 2012-ben. Lassan kikapcsolok, hallgatom gázkonvektor lemezének halk pattogását és álomba merülök. Fél 2 előtt megszólal az ismerős dallam a telefonomon. Szinte magamtól ébredek, mintha a fejembe számoltam volna a hátralévő időt. Frissnek érzem magam. Összeszedelődzködünk, de sok mindent már nem kell megfogni, az autó bepakolva vár lent az udvaron. Fél 3kor indulunk, hogy kihasználhassuk a napot. Öten vágunk neki a 6 órás útnak Koper felé. Gyorsan magunk mögött hagyjuk a kihalt utcákat és a várost. Gyönyörű tiszta éjjel van. Úgy világít a hold, hogy szinte lámpa nélkül lehetne menni. Reggel 6-kor megveszem a határon a szlovén matricát. Időben kb. féltávnál vagyunk. 9 után már a Zazidi bekötőn kacskaringózunk. Szembe magyar rendszám, az autóban ismerős arcok, Tomcsi, Anett és Robi. Üdvözöljük egymást, megbeszéljük a napi programot majd tovább állunk. Még pár perc és megérkezünk.

Zazid pont olyan mint tavaly. Dusán már várt minket. Rögtön meg is kapom a fejmosást a szervezésért. (eredetileg 15 fő jött volna, végül maradt 10, az is időben szétszórva) Érthető, hogy mérges, de azért ez nem tart sokáig. Elfoglaljuk a szállást és egy kiadós reggeli után már Crni Kal-on baktatunk fel az ösvényen. Remek napsütéses mászóidő van! A szikla tele emberekkel. Szinte minden standban kötél lóg. Kicsit elfáradtam a vezetéstől, de örömmel kötöm be a kötelet. Elég nyögvenyelősen megy az első út, azonban ez nem zavar különösebben.  Mindig ilyen :D Anették ajánlására egy 30 méteres 6a+-al folytatjuk (Franci Balanci). Gyönyörű a mozgása, finom kis egyensúlyos mozdulatokkal. El is pukkanok a végére, de leplezem hogy Kriszta ne lássa... (tetszett neki :D)! Laza a nap, nem másszuk szét magunkat, inkább élvezzük a jó időt. Este 6-kor már sörrel a kezemben ülök a kandalló előtt. Gyorsan felveszi mindenki a hely szellemét, jó a hangulat. Mennek a sztorik és fogy a sör... mi kell ennél több? :D

Másnap ismét Crni Kal felé vesszük az irányt. Lazán bemelegítünk (ismét egy hideg repedésben) majd peregnek sorban az utak. Rengeteg az ember, már-már edzőtermi a hangulat. Harmadikra egy 6b+-al próbálkozunk. Szépen megy az eleje, majd a 3. akasztásnál egy olyan kunszt jött, hogy csak pislogok :D Semmi zseb, csak függőleges peremek és apró lépések. Próbálok mindent, nem megy. A0-al átnyúlom, de még így is nehéz. A következő fogás jó, de utána megint sima a fal. Fogom a semmit, miközben érzem, hogy a lábam lassan lecsúszik a lépésről. Alig bírok mozdulni. Kiabálok Krisztának, hogy figyeljen, repülök, de valahogy összeszedem magam. Marci (kicsit felettem volt egy szomszédos útban) szerint érdemes lett  volna levideózni az arcom, ahogy a kétségbeesésből vigyorba csap át, amint belenyúlok a jóba...! Az út vége már séta volt. Kriszta oroszba próbálja. A kunszttal ő is küzd, de szépen megoldja. Utánunk egy helyi (?) család következik (apa, anya meg a lányuk). Pikk-pakk kirakják a kunsztot, mi meg csak nézzük mit is kellett volna csinálni. Na de sebaj, legközelebb menni fog! Ezután mászunk egy-két könnyebb utat önbizalom növelőnek, hogy aztán az I.R. Baboon-nal (6a) teljesen porba tiporjuk azt :D. Egy kis áthajlással indul, majd egy táblán folytatódik, ahol egy függőleges peremből kell felállni. Hát itt elbizonytalanodtam picit, de bátor vagyok. Jó lesz... Szeretem az ilyet, igazi technikás út. A tetején egy pocakot kell megkerülni, majd stand. Mindketten megküzdöttünk érte :D Krisztával az volt az érzésünk picit alulértékelték, ennek ellenére számomra a hétvége egyik legkedvesebb útja lett. A nap végén levezetésként felmegyünk a várhoz. Elsőre kicsit meglepődünk mert magas kerítéssel és leláncolt ajtó fogad bennünket. Marci már mászik is... a következő pillanatban pedig nyílik alatta az ajtó... (jobban megnézve az ajtó csak azért volt leláncolva, nehogy elvigyék :D) Gyönyörködünk a panorámában, fotózok, majd lefelé vesszük az irányt. Az úton összetalálkozunk a többiekkel, így együtt megyünk le a parkolóba. Tomcsiék sajnos haza indulnak, mi Zazidba.


Az év utolsó napján Olaszország felé vesszük az irányt. Egész pontosan Val Rosandra felé. Senki sem járt még itt a csapatból korábban, így csak a kalauzból tudjuk mire számítsunk. Kis eltévedés után végül meg is találjuk a helyet. A könyv szerint A-tól U-ig vannak szektorok, több száz úttal. Mi a C-vel próbálkozunk, de sajnos déli fal ellenére egy szomszédos hegy teljesen árnyékba borítja.



Így visszasétálunk a falu feletti B szektorhoz, ahol verőfényes napsütésben mászunk az év utolsó napján. 5c, 5a majd egy 6a a sorrend. Ez utóbbi szintén elég erős kunszttal fogad a 2. akasztás után (úgy látszik a helyiek magasra tették a mércét :D) de összeszorítom a fogam és megoldom. A teteje már egyszerű kirakós az aljához képest.


Ezután jön a "Fine del secolo" vagyis "A század vége". Kicsit magasan van az első nitt, aggódok is miatta, de elindulok. Jobbra kicsit kijjebb van egy nitt, azt használom. Így már nem gáz. Még egy-két méter és kint vagyok a napon. Innentől igazi élménymászás az egész. Pozitív fal tele fogással, lépéssel. Ilyet szívesen elmásznék egész nap, valami nagyfalon :D. Utánam Kriszta indul(na) de valami hangos fémes pattanást hallunk lentről. Ravasz Laciék épp egy 6a-ban próbálkoznak. Elsőre arra gondolok kiszakadt a nitt a falból. Kérdezzük minden rendben van-e. Szerencsére senkinek nincs semmi baja! Következő pillanatban néznek fel a falra és látják hogy az esés következtében kinyúlt a köztes falban lévő karája (úgy 1 centivel). Meglepődve állunk. Nem akarom elhinni hogy egy jó állapotban lévő eszköz így megadta magát egy nem is extrém eséstől.


Az események nyugtázása után visszatérünk az élménymászáshoz. Kriszta is kimássza a Fine del secolo-t, majd a nap végén megmásszuk a köztesgyilkos utat is (Deja Vú). A neve miatt csak oroszba :D A társaság pesti fele Triesztbe indul, hogy a mólóról nézze meg a naplementét, mi a hegytetőt választjuk. Nem csalódunk... A lábunk alatt hever egész Trieszt, balról hegyek, jobbról pedig a tenger. Pazar látvány!


A szilveszter éjjel tavalyhoz képest laza. Éjfél előtt felmegyünk Zazid-tetőre tűzijátékot nézni, meg pezsgőzni. Vacsorára természetesen elmaradhatatlan a lencse és a virsli. 


Január elsején nem kapkodunk az indulással. Délben irány Osp! Rögtön felmegyünk a Babna szektor végéhez, ahol tavalyi emlékeimből kiindulva beleugrunk a 6a-kba. Krisztával kimásszuk az Il giardino dell' aephiornis alját, majd a Cauko-t.



Kicsit borus az idő, de ez nem rontja el a kedvünket. Ezután kicsit visszább ereszkedünk. Van egy pazar reibungtábla tele 6a-s utakkal. A Mirage szabad, így ezt mászom. ~25 méter, konstans 6a. Élménymászás a köbön! Nem kapkodom el, figyelek minden mozdulatomra. Konstans nehéz, durranok is rendesen, de úgy vigyorgok ki a fejemből, mintha a világ legjobb dolgát csinálnám :D Évnyitónak nem is kell ennél több. Boldogan sétálunk vissza az autóhoz. Este koperi városnézés a program. Nincs sok ember az utcán és az üzletek is zárva vannak (valószínű január 1-e miatt). Nagyon szép a tengerparti sétány, nem számítottam erre.



Ezután kicsit beljebb vesszük az irányt, kis utcákon csavargunk, hátha akad egy kis kocsma, vagy étterem. Sajnos egy sincs nyitva, de nagyon hangulatos az egész. Az utcákon halk zene szól. Olyan érzésem van, mintha valami 60-as évekbeli filmbe csöppentem volna. Egy óra bolyongás után visszaindulunk a kocsihoz. Este pakolás, a maradék készletek fogyasztása a program.


2-án reggel esőre ébredünk. Sajnos befuccsolni látszik az utolsó nap. Dusán ajánlására a Skocjan-barlang felé vesszük az irányt. A prospektus alapján nagyon szép lehet, de horror a belépő, így kihagyjuk. Ljubjanáig jövünk, hátha találunk valami helyi Kletterhalle-t. Az Annapurnában (mászóbolt) felvilágosít minket a néni, hogy itt minden iskolában van mászófal, és az utcán a római falon sem ritka látvány a mászó ember. Ajánl egy helyet, de kiderült hogy csak egy kis boulder fal. Nem pazarlunk rá időt. Hazafelé fordítom a kocsi orrát és padlóig nyomom a gázt. Szerda este 10-kor ismét Győr kihalt utcáin autózunk. Kicsit elrontotta a kedvünket ez az utolsó nap, de azért összességében jól éreztük magunkat.